ÉrdLeMKE

Beszámoló

Mohács felé
II. Lajos és a lengyel gyalogság nyomában

A mohácsi vész ötszázadik évfordulója alkalmából eredetileg augusztus 8-ára tervezett tanulmányutunk szeptember 26-án rendeztük meg. A kora reggeli hűvösben 6 óra után pár perccel indultunk Érdről az OTP elől, ahol két tagtársunk tömegközlekedés miatt nem érkezett meg időben, így 19 fővel indultunk tovább a Kutyavári úthoz, ahol 1 fő, majd Diósd Interspar és végül a diósdi sashegyi úti buszmegállónál 10, illetve 8 fő. Ezen az úton több külsős tag is utazott velünk, akik nagyon kellemes társaságnak bizonyultak, várjuk őket vissza más programjainkra is!
Első olyan megállónk, amely II. Lajos király seregeinek útvonalát követte, Ercsiben volt a Mohácsi csata emlékművénél. Itt megemlékeztünk Bencsik Ildikó előadásában Kosztolányi Dezső Mohács című szonettjének első A csata előtt címet viselő részének kíséretében egy nemzeti színű szalaggal a július 23. és 27. között itt állomásozó seregről. A rövidke, de tartalmas megállót követően a meleg buszon folytattuk utunkat Dunaújvárosba (Dunapentelére), ahol a Városházánál lévő emléktáblát céloztuk meg, azonban ez a „túránk” nem volt sikeres, de megemlékeztünk a középkori mérföldkövek emlékművénél, (Lajos-kövek) ami emléket állít annak a történelmi eseménynek, hogy II. Lajos fogadta Szapolyai Jánost, Básy Györgyöt. Mindezt a 400. évfordulóra emelték.
Utunkon a felszálló pára látványa kísért minket a reggeli órákban Tolna felé a Hősök tere 1. szám alá. Itt az emléktábla a városháza falán található. A lengyel és a magyar himnuszokkal és egy méltó koszorúzással megemlékeztünk Perényi Ferenc, Várady Pál és Szapolyai György, és a vármegyék bandériumainak, valamint a pápa segédhadainak csatlakozásáról 1526. augusztus 6-14 között.
Szekszárdon a Béla király téren a Megyeháza falán koszorúztuk meg az emléktáblát. A megemlékezést itt is versmondással tettük igazán méltóvá. Itt városnézési lehetőségünk is volt ki-ki a maga kedve szerint a Romkertet, a templomot, vagy a Mézeskalács Múzeumot tekinthette meg. Nem elhanyagolható, hogy itt indul egy tanösvény amely végigvezeti az érdeklődőket táblák segítségével a szekszárdi németek történetén.
A napunk csúcspontján, Mohácson, a Szepessy téren található Mohácsi csata emlékoszlopnál koszorúztunk és hallgattuk meg a himnuszokat Kosztolányi Dezső: Mohács-A csata című verese kíséretében. Ezután a Fogadalmi emléktemplomhoz mentünk, mely különleges kialakításával uralja a tér hangulatát. A templomban egy tömör és informatív idegenvezetésben volt részünk. Az alapköve a 400. évfordulón tették le és az alapzatába több ezer magyar községből hozott földet kevertek, így emléket állítva a nemzeti összefogásnak. A betonhéjazatú kupola sem kialakításában, sem méreteiben nem hagyományos: 30 méter magas és 20 méter átmérőjű, és egyedi készítésű üvegablakok díszítik. A főoltáron foglal helyet az ún. Mohácsi Madonna, mely több száz éves és aranyozott. Történetéhez hozzátartozik, hogy a mohácsi nők adták össze ékszereiket az aranyozáshoz és a hátoldalán egy csíkban látszik az eredeti fa. Oldalkápolnái is szemet gyönyörködtető mozaikok, melyek Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Margitnak állítanak tiszteletet. A templom megtekintését követően koszorúztunk „pléh Lajosnál” ami az ifjú, de gondterhelt arcú egykori királynak állít emléket. Itt csoportkép is született a tanulmányúton résztvevőkről.
A hivatalos teendők után szabad program keretében ki-ki felfedezhette magának Mohácsot. A hazafelé vezető úton a Mohács 500 verspályázat dobogós verseiből is hallhattunk válogatást.
Így telt tehát az idei tanulmányutunk amely során az 1526-ban Mohácsra vonuló sereg július 23-tól augusztus 29-ig tartó útját követtük végig a teljesség igénye nélkül.
A tervekhez méltóan 17:50 körül már Érden voltunk a nap végeztével. Egy tartalmas és jól kivitelezett úton vehettünk részt, mely méltó folytatása volt a július 26-i megemlékezésnek és az időjárás is kedvezőbb volt, mint augusztusban lett volna.
2026.10.10.